Az internetes jelenlét ma már nem csupán előny, hanem gyakorlatilag elengedhetetlen feltétele a sikeres vállalkozásnak. Akár egy kisebb webáruházról, akár egy komplex szolgáltatásokat kínáló céges weboldalról van szó, a digitális térben való működés számos jogi kérdést vet fel. Az internetes jog – más néven e-kereskedelmi jog – ezekre a kérdésekre ad választ, és szabályozza azt a jogi környezetet, amelyben a vállalkozások az online térben tevékenykednek. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy egy egyszerű céges honlap vagy webáruház működtetése is komoly jogi megfelelőséget kíván. Ha ezeknek a szabályoknak nem teszünk eleget, az adatvédelmi bírságoktól kezdve a fogyasztóvédelmi eljárásokig komoly következményekkel nézhetünk szembe. Ezért minden vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy megértse az internetes jog jelentőségét. Mit foglal magában az internetes jog? Az internetes jog nem egy önálló, külön törvénykönyvvel rendelkező jogterület, hanem több jogág metszetében helyezkedik el. Ide tartoznak: az adatvédelmi előírások (pl. GDPR), a fogyasztóvédelmi szabályok, a szerződéskötési és elállási jogi keretek, a szerzői jogi rendelkezések, a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok (pl. hírlevelek, remarketing), és a domain- és márkavédelem jogi kérdései is. Egy weboldal vagy webáruház jogi megfelelősége tehát komplex feladat, amely több szakterület tudatos összehangolását igényli. Adatvédelem és GDPR: az online működés alappillére Az Európai Unió által bevezetett általános adatvédelmi rendelet, a GDPR (General Data Protection Regulation) 2018 óta minden olyan weboldalra érvényes, amely személyes adatot kezel – ez pedig a legtöbb honlap esetében elkerülhetetlen. Akár egy egyszerű kapcsolatfelvételi űrlapról, akár egy vásárlás során megadott névről, címről vagy e-mail címről van szó, ezek mind személyes adatnak minősülnek. A GDPR előírja például: az adatkezelési tájékoztató közzétételét, a cookie-k megfelelő kezelését és hozzájárulás kérését, a hozzáférés, törlés, módosítás jogának biztosítását a felhasználók számára. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, az komoly bírságokat vonhat maga után – különösen, ha a vállalkozás nagyobb forgalmat bonyolít. Fogyasztóvédelem és webáruházak Egy webáruház működtetése során a vállalkozásnak eleget kell tennie a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak. Ezek közé tartozik: a vásárló előzetes tájékoztatása (szállítási feltételek, fizetési módok, elállási jog), az elállási jog gyakorlásának biztosítása (14 napos határidő), panaszkezelési mechanizmus működtetése. Ezeket az információkat általában az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) dokumentumban kell rögzíteni. Az ÁSZF-nek világosnak, részletesnek és minden fontos körülményt lefedőnek kell lennie, különben jogvita esetén a fogyasztó javára döntenek. Szerzői jog és tartalomvédelem A céges weboldalak gyakran tartalmaznak saját készítésű szövegeket, képeket, videókat, grafikai elemeket. Ezek automatikusan szerzői jogi védelem alatt állnak, de a mások által készített anyagok átvétele már problémás lehet. Ha például egy vállalkozás engedély nélkül használ fel egy stockfotót vagy más cég szövegét, akár több százezer forintos követelésre is számíthat. Fontos, hogy minden felhasznált tartalomra vagy rendelkezzen jogszerű engedéllyel (pl. vásárolt licenc), vagy saját maga hozza azt létre. Miért éri meg foglalkozni ezekkel? Sokan úgy gondolják, hogy „egy kis vállalkozás weboldalát úgysem ellenőrzi senki”. Ez azonban tévhit. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a fogyasztóvédelmi hatóság is egyre aktívabban ellenőrzi a vállalkozások online működését, és a jogsértések száma alapján célzottan is indítanak vizsgálatokat. Emellett az is előfordulhat, hogy egy versenytárs, egy elégedetlen vásárló vagy éppen egy jogvédő szervezet tesz bejelentést. Egy-egy hiányosság (pl. nincs cookie-figyelmeztetés, hibás ÁSZF) elegendő alap lehet egy hatósági eljárás elindításához. De a jogi megfelelőség nem csak a büntetések elkerülése miatt fontos. A vásárlók és ügyfelek bizalmát is növeli, ha egy weboldal átlátható, korrekten tájékoztat, és minden jogi információ elérhető rajta. Ez különösen fontos abban az online környezetben, ahol a bizalom megszerzése már az első kattintásnál eldőlhet. Összegzés Az internetes jog egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalkozások működésében. Egy webáruház vagy céges honlap nem csupán technikai és marketing eszköz, hanem jogi kockázatokat is hordoz – ugyanakkor lehetőség is arra, hogy a vállalkozás professzionális képet mutasson magáról. Ha egy cég tudatosan, jogi szempontból is felkészülten van jelen az online térben, az hosszú távon megtérülő befektetésnek bizonyul. Érdemes tehát időt szánni az adatvédelmi tájékoztató, az ÁSZF, a cookie-kezelés, és egyéb kötelező jogi dokumentumok elkészítésére vagy felülvizsgálatára – és ha szükséges, ügyvéd segítségét kérni a jogszerű működés biztosításához.
Mi számít érvényes végrendeletnek? – Gyakori hibák, amelyek érvénytelenséghez vezetnek
A végrendelet a magánszemélyek egyik legfontosabb jogi eszköze arra, hogy haláluk után vagyonuk sorsáról rendelkezzenek. Egy jól megfogalmazott és érvényes végrendelet jelentősen megkönnyíti az öröklési eljárást, csökkenti a hozzátartozók közötti vitákat, és biztosítja, hogy a hagyaték a végrendelkező akaratának megfelelően kerüljön szétosztásra. Ugyanakkor a végrendeletek érvényessége szigorú formai és tartalmi követelményekhez kötött, és számos olyan hiba előfordulhat, amely az egész végrendelet érvénytelenségét eredményezi. Ez a cikk segítséget nyújt abban, hogy mikor tekinthető egy végrendelet érvényesnek, és melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket mindenképpen érdemes elkerülni. A végrendelet formái A magyar jog többféle végrendelkezési formát ismer el. Ezek közül a leggyakoribb a magánvégrendelet, amely lehet saját kézzel írott, géppel írt vagy közjegyzőnél letétbe helyezett. Emellett létezik közvégrendelet, amelyet közjegyző készít és jegyez be. Bármelyik forma választható, de minden esetben alapvető fontosságú, hogy a végrendelet megfeleljen a törvényi előírásoknak. A saját kézzel írott végrendelet esetében az egész dokumentumot a végrendelkezőnek kell kézzel írnia és aláírnia. A legkisebb formai hiba is – például géppel írt szöveg kézi aláírással – érvénytelenséget okozhat. A géppel írt (vagy számítógépen készült) végrendelet esetén legalább két tanú szükséges, akik a végrendeletet egy időben írják alá a végrendelkezővel, és egyértelműen igazolják, hogy a dokumentum a végrendelkező végakaratát tartalmazza. Mikor érvényes egy végrendelet? A Polgári Törvénykönyv alapján egy végrendelet akkor érvényes, ha: Mindezek mellett az is fontos, hogy a végrendelet időben a legutolsó legyen. Ha több dokumentum is előkerül, a legkésőbbi dátummal ellátott végrendelet az irányadó. Gyakori hibák, amelyek érvénytelenséghez vezetnek Sokan saját maguk írják meg végrendeletüket, sokszor internetes sablon alapján, anélkül hogy tisztában lennének a részletekkel. Az alábbi hibák gyakran előfordulnak, és érvénytelenséget okozhatnak: Miért érdemes jogi segítséget kérni? Bár sokan szeretnék elkerülni a költségeket, egy végrendelet megírása nem az a terület, ahol érdemes spórolni. Egy aprónak tűnő hiba – például egy hiányzó dátum vagy nem megfelelő tanú – elég lehet ahhoz, hogy egy egész végrendelet érvénytelenné váljon. Ez pedig örökösödési vitákhoz, pereskedéshez és családi konfliktusokhoz vezethet. Egy ügyvéd vagy közjegyző segít abban, hogy a végrendelet valóban megfeleljen a törvényi előírásoknak, világos és egyértelmű legyen, és jogi szempontból védhető maradjon. Különösen akkor ajánlott szakemberhez fordulni, ha: Összegzés A végrendelet célja, hogy biztosítsa a végrendelkező akaratának érvényesülését a halála után. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a végrendelet minden szempontból megfeleljen a jogszabályoknak. Az érvénytelenség gyakran formai hibákon múlik, amelyeket egy jogi szakértő segítségével könnyen el lehet kerülni. Ezért a biztonságos öröklés érdekében érdemes időt és energiát fordítani a helyesen megfogalmazott, érvényes végrendelet elkészítésére.
Milyen jogi lehetőségei vannak válás esetén? – Vagyoni megosztás, gyermekelhelyezés, közös megegyezés
A válás mindig érzékeny és érzelmileg megterhelő időszak. A kapcsolat felbomlása mellett gyakran összetett jogi kérdések is felszínre kerülnek, különösen akkor, ha közös vagyonról, kiskorú gyermekről vagy közösen vállalt kötelezettségekről van szó. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb jogi lehetőségeket, amelyek válás esetén a felek rendelkezésére állnak, különös tekintettel a vagyoni megosztásra, a gyermekelhelyezésre és a közös megegyezés előnyeire. Közös megegyezés vagy peres eljárás? Magyarországon válásra két fő eljárási mód van: közös megegyezésen alapuló bontóper és tényállásos bontóper. A közös megegyezés az egyszerűbb és gyorsabb megoldás, amennyiben a házastársak minden lényeges kérdésben meg tudnak egyezni: a házasság felbontásában, a gyermekelhelyezésben, a kapcsolattartás módjában, a gyermektartás összegében, valamint a közös lakás használatáról szóló megállapodásban. Ebben az esetben a bíróság a felek nyilatkozatai alapján kimondhatja a házasság felbontását anélkül, hogy hosszan vizsgálná a kapcsolat megromlásának okait. A tényállásos bontóper viszont akkor kerül előtérbe, ha nincs megegyezés, és a felek vitatják akár a válást, akár annak feltételeit. Ilyenkor a bíróság a bizonyítékok alapján dönt arról, hogy a házasság „véglegesen és helyrehozhatatlanul” megromlott-e. Vagyoni megosztás: mit jelent a közös vagyon? A házasság alatt szerzett vagyontárgyak – fő szabály szerint – közös vagyonnak számítanak, kivéve, ha valamelyik fél különvagyonnak minősülő vagyont szerzett (például öröklés útján vagy házasság előtt szerzett vagyontárgyak). A közös vagyonba tartozhatnak: Válás esetén a közös vagyont meg kell osztani. Ha nincs megállapodás, a bíróság ítéletében határoz arról, ki milyen vagyonelemet kap, illetve kinek mennyi pénz jár ki egyenlítésként. Fontos tudni, hogy a vagyoni igények külön perben is érvényesíthetők, akár a válás kimondása után is, de legkésőbb 5 éven belül. Gyermekelhelyezés és kapcsolattartás Kiskorú gyermek esetén az egyik legfontosabb kérdés a gyermekelhelyezés, azaz hogy melyik szülőnél éljen a gyermek a válás után. A bíróság a gyermek érdekeit tartja szem előtt, és az alapján dönt, hogy melyik szülő tudja biztosítani a gyermek számára a legmegfelelőbb környezetet, figyelembe véve az eddigi gondoskodást, a gyermek érzelmi kötődését, életkörülményeit, iskolai, egészségügyi szempontokat. Egyre gyakoribb a megosztott szülői felügyelet, ahol a gyermek két otthon között mozog, vagy a szülők közösen döntenek az őt érintő kérdésekben, még ha nem is élnek együtt. Ez viszont komoly együttműködést kíván a felektől. A kapcsolattartásról is dönteni kell: az el nem helyezett szülő milyen gyakorisággal és milyen módon találkozhat a gyermekkel. Ez történhet szabad megállapodás alapján, de a bíróság is meghatározhat konkrét időpontokat és körülményeket, ha a felek nem tudnak megegyezni. A közös megegyezés előnyei Ha a felek képesek nyugodtan, higgadtan kommunikálni, a közös megegyezés rengeteg időt, költséget és feszültséget spórolhat meg mindkét oldalnak – különösen, ha gyermek is érintett a válásban. A közös megállapodás nemcsak gyorsabb, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a felek egyéni igényeikhez igazítsák a részleteket, amit a bíróság – kellő jogi formaiság mellett – jóváhagyhat. Ebben a folyamatban gyakran jogi képviselő (ügyvéd vagy mediátor) segítsége is szükséges, aki segít a megfelelő megállapodások megfogalmazásában és a bírósági eljárásban való eligazodásban. Összegzés A válás során sok jogi és érzelmi döntést kell meghozni. Az, hogy ezek a döntések békésen, közösen, vagy hosszan elhúzódó bírósági per során születnek-e meg, nagyban függ a felek hozzáállásától és jogi felkészültségétől. Érdemes már a folyamat elején szakértői segítséget kérni, hogy a válás ne legyen még fájdalmasabb, mint amilyen szükségszerűen. Egy tapasztalt ügyvéd segíthet eligazodni a jogi kérdésekben, képviselni az érdekeidet, és biztosítani azt, hogy minden érintett – különösen a gyermek – érdekei a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek.
Cégalapítás 2025-ben: Milyen jogi lépésekre van szükség, ha vállalkozást indít?
A saját vállalkozás elindítása izgalmas és kihívásokkal teli döntés. Akár egyéni vállalkozóként, akár gazdasági társaság – például kft. – formájában vág bele, a siker egyik alapfeltétele a jogilag rendezett, átgondolt indulás. 2025-ben a cégalapítás folyamata részben digitalizált, de továbbra is szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Ebben a cikkben összefoglaljuk, milyen jogi lépéseken érdemes végigmenni, ha vállalkozást szeretne indítani. A megfelelő cégforma kiválasztása Az első és legfontosabb döntés a vállalkozási forma meghatározása. Leggyakrabban egyéni vállalkozás, betéti társaság (bt.) vagy korlátolt felelősségű társaság (kft.) közül választanak az induló vállalkozók. A választás attól függ, milyen volumenű tevékenységet tervez, mennyi tőkét fektet be, és milyen felelősségi kört vállalna. Cégnév, székhely és tevékenységi kör A cégnév kiválasztásakor figyelni kell arra, hogy az egyedi legyen, és ne legyen összetéveszthető más már bejegyzett cégek nevével. Az Igazságügyi Minisztérium cégkereső rendszerében ez könnyen ellenőrizhető. A székhely a cég hivatalos címe lesz, ide érkezik a hivatalos levelezés is. Fontos, hogy rendelkezésre álljon a székhelyhasználati hozzájárulás a tulajdonostól, ha nem saját ingatlanról van szó. A tevékenységi körök megadása során célszerű a TEÁOR-jegyzék alapján kiválasztani a fő és melléktevékenységeket. Nem minden tevékenység folytatható engedély nélkül – például oktatási vagy egészségügyi tevékenységhez külön engedélyekre lehet szükség. A társasági szerződés és jogi képviselet Kft. vagy bt. alapításához szükséges a társasági szerződés (egyszemélyes kft. esetén alapító okirat), amely rögzíti a legfontosabb szabályokat: a cég nevét, székhelyét, tagok adatait, jegyzett tőkét, ügyvezetést, osztalékszabályokat stb. Ez a dokumentum kötelezően ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített kell legyen. A társasági szerződés elkészítését mindig érdemes gyakorlott ügyvédre bízni, mert a sablonok gyakran nem fedik le a vállalkozásod speciális igényeit, és problémákhoz vezethetnek a későbbiekben – például tagi viták vagy tulajdonosi átrendeződés esetén. A cégbejegyzés menete 2025-ben a legtöbb cég alapítása elektronikus úton történik. Az ügyvéd az elektronikus okiratokat az Ügyfélkapun keresztül továbbítja a Cégbíróság részére. A bejegyzés átfutási ideje jellemzően néhány munkanap, egyszerűsített eljárás esetén akár 1 nap is lehet. A cégbejegyzéssel automatikusan megtörténik az adószám és statisztikai számjel generálása is, nincs szükség külön NAV-bejelentkezésre. Ugyanakkor fontos, hogy a cég képviselője a bejegyzést követően azonnal intézkedjen bankszámlanyitásról és – adott esetben – székhelyszolgáltatás vagy könyvelő megbízásáról. Mire figyeljen még induláskor? Bár a cégalapítás ma már viszonylag gyors és egyszerű folyamat, több olyan részlet is van, amire érdemes különös figyelmet fordítani: Összegzés A cégalapítás jogi folyamata 2025-ben gyorsabb, mint valaha, de továbbra is megköveteli a pontos, átgondolt előkészítést és szakértői támogatást. Egy tapasztalt ügyvéd segít abban, hogy a cége stabil alapokon induljon, és a jövőben se kerülj nehéz helyzetbe jogi vagy adminisztratív hibák miatt. Ha vállalkozásindításon gondolkozik, forduljon hozzánk bizalommal – segítünk eligazodni a jog útvesztőjében.
A Lawyer’s Newest Resolution To Stay Out Of Trouble – 2022
A Lawyers Newest Resolution Legal productivity is being slammed by a toxic work culture according to a recent survey from across the pond. This may come as no surprise to legal workers here in the United States, as the relentless pressure of law practice often creates a toxic culture in law departments. In many cases, this comes from the management level with toxic bosses and “pie-duckers” rampant in some companies. What can be done? Ref0rm is needed, but the legal profession is not known for embracing change, and when it does, it often comes glacially rather than when needed to ameliorate the real problems at hand.
According to 250 In-House Attorneys, This is a Must Have
According to 250 In-House Attorneys, This is a Must Have Legal productivity is being slammed by a toxic work culture according to a recent survey from across the pond. This may come as no surprise to legal workers here in the United States, as the relentless pressure of law practice often creates a toxic culture in law departments. In many cases, this comes from the management level with toxic bosses and “pie-duckers” rampant in some companies. What can be done? Ref0rm is needed, but the legal profession is not known for embracing change, and when it does, it often comes glacially rather than when needed to ameliorate the real problems at hand.
Legal Productivity Slammed By Toxic Work Culture
According to 250 In-House Attorneys, This is a Must Have Legal productivity is being slammed by a toxic work culture according to a recent survey from across the pond. This may come as no surprise to legal workers here in the United States, as the relentless pressure of law practice often creates a toxic culture in law departments. In many cases, this comes from the management level with toxic bosses and “pie-duckers” rampant in some companies. What can be done? Ref0rm is needed, but the legal profession is not known for embracing change, and when it does, it often comes glacially rather than when needed to ameliorate the real problems at hand.